A lőcsei fehér asszony főhőse, Korponayné Géczy Julianna a valóságban is élő személy volt. Egy 1714-ben, Győrben lefolytatott felségárulási per aktái őrzik a nevét. Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a győri vértanú és a korábbi lőcsei áruló ugyanaz a személy. Ez az azonosság egyben magyarázatul szolgál arra is, mi ragadta meg Jókai fantáziáját a történeti forrásanyagban. Jókai így vall erről regénye elején: „Hogyan lehet az, hogy egy nő, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségű ellentmondás között egy nő jellemében?" Valóban Jókai világába kívánkozó figura, megfejteni való lélektani rejtvény, és szinte kínálja a lehetőséget a fantázia szabad szárnyalásához. S a Rákóczi-szabadságharc – a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követő nemesi összeesküvéssel – történelmileg is izgalmas háttere Géczy Julianna romantikus és drámai sorsának.